Nagyon tetszenek a régi feliratok. Lehet az egy neonreklám a körúton, márka emblémák veterán autókon, vésett szövegek ódon épületek falain, gyártmánytábla régi műszaki gépeken... De mind közül az a kedvencem, ami egy felújítható, átalakítható tárgyon szerepel, mint ezen a katonai faládán.

Ha kis lakásban költözöl, akkor idővel megtanulod, hogy mi az amire valóban szükséged van. De bármekkora is legyen az élettered, megfelelő tárolással könnyebbé válnak a mindennapok.

Régóta szerettem volna kipróbálni azt a technikát, amikor sok apróságból kirajzolnak valamit. Leggyakrabban olyan feliratokkal találkoztam, amik gyufaszálakból, szögekből, radír reszelékből, gombokból, fahéjból készültek. 

Amikor egy újabb bútordarabot szeretnék a lakásba, több szempontból mérlegelem a dolgokat. Fontos, hogy helytakarékos, jól kihasználható és tartós legyen. Ha pedig sikerül egy olyan bútort kifognom, ami használt, de jó állapotú, akkor számomra az külön öröm.

Az albérletünkben van egy olyan falrész, amit a saját ízlésünk szerint alakítottunk ki. Szép fokozatosan értük el a jelenlegi állapotot, talán ezért is lett ennyire harmonikus. Szeretünk itt időt tölteni, beszélgetni, dolgozni, teázni, vendégeket fogadni.

Aki nem ismeri a sorozatot, annak mindenképp ajánlom, mert szerintem zseniális. „Egy lenyomat arról, hogy hogyan is néz ki a mai Magyarország" - jellemezte Ónodi Eszter, az egyik főszereplő. A történet egy magyar család mindennapi életét mutatja be, ahol a családfő svindlerkedésből és csempészésből…

Számomra a bőröndök és utazótáskák a felfedezést, az újdonságot és az ezzel járó izgalmakat jelentik. Gyerekként a családi nyaralásokhoz, kamaszkorban a táborozásokhoz, mostanában pedig önálló utazáshoz pakolom tele.

Egy ideje pakolgattam, kerülgettem a pincében egy régi képemet. Kidobni nem akartam, mert jó állapotban volt: nem repedt, nem karcos az üveg és a fakeret is ép. Az is igaz, hogy már közel 20 éve porosodik, ideje lenne kezdeni vele valamit.

Gyerekkorom egyik meghatározó játéka volt a LEGO. Összeraktam, szétszedtem, átépítettem, játszottam vele sokat... nagyon sokat. Az általános iskola végére viszont fokozatosan tompult ez az érdeklődés, majd a sok építőelem bekerült egy nagy dobozba a pincébe.

Az új albérlet konyhájában kevés a tárolóhely, viszont sok szabad felület van a falon, így ezeket igyekeztünk kihasználni. Egyik keskenyebb falrészre, közel a munkapulthoz elképzeltünk egy akasztós fali bögretartót.