Az új albérlet konyhájában kevés a tárolóhely, viszont sok szabad felület van a falon, így ezeket igyekeztünk kihasználni. Egyik keskenyebb falrészre, közel a munkapulthoz elképzeltünk egy akasztós fali bögretartót.
Megvolt, hogy maximálisan mekkora lehet és ez alapján igyekeztem keresni a megfelelő alapot. Jó ideig nem találtam a környezetemben olyan hátlapot, ami megfelelt volna az célnak, mígnem jó barátomtól (és egyben egyik anyagbeszerzőmtől) az alábbi képeket kaptam ezzel a kérdéssel: "Vintage vagy aprófa?"
Egyből jobbra húztam a képet, de gyorsan rájöttem, nem a Tinderen vagyok. Természetesen igényt tartottam a kibontott pajtaajtóra, ami a legenda szerint egykor Buda egyik főpostáján szolgált irodaajtóként. De ez egy másik történet...
Szerencsére az ajtó kiszemelt része – a pirossal keretezve – még egészen jó állapotban volt. Óvatosan levágtam a felesleges részeket, majd pár helyen tűzőgéppel megerősítettem, hogy stabil maradjon.
Ezt követte a csiszolás. A zománcfesték eltávolításának nagy részét az idő elvégezte helyettem. Szinte csak a koszt csiszoltam le az ajtóról. Mivel tetszett ez az időrágta, uszadékfás színű szürkés árnyalat, valamint beltérre szántam tiszta bögrék tárolására, kezeletlenül hagytam a felületet. Ha idővel úgy látom, hogy szükséges, akkor még mindig lekenhetem lenolajjal.
A bögrék elhelyezésével sokat játszottam, kerestem mi lenne a legideálisabb, ami a legtöbb bögretípusnak megfelel. Végül a 3 soros és 6 oszlopos kialakítás nyert, így összesen 18 bögrének jutott hely – szerintem ez több mint elég két főnek. Nem utolsó sorban segít fenntartani egy egészséges bögre populációt, hogy ne essünk túlzásba a gyűjtögető életmódunk során.
Kimértem pontosan és bejelöltem az akasztók helyét. Akasztónak találtam a pincében évtizedek óta nem használt, fa kötőtűket. Ezeket 10 és 12 cm hosszúra vágtam. A hosszabb darabok az ajtó kazettás részéhez kellettek, mivel 2 cm-rel mélyebben van, mint a keret.
A fa akasztók 8 mm átmérőjűek, ezért a lyukak elkészítéséhez ugyanekkora fúrószárat használtam. Teljesen átfúrtam az ajtó, hogy minél jobban tartsa az akasztókat. Nem könnyű merőlegesen fúrni kézi fúróállvány nélkül, de az ütött-kopott összhang miatt kis ferdeség belefér. Beragasztottam a farudakat a lyukakba, ahol nem szorult megfelelően, ott kis fadarabokkal, szálkákkal kiékeltem.
A bögretartó falra helyezéséhez a keret felső részébe lyukat fúrtam és betekertem két szemes csavart, majd két kampós csavarra akasztottam a falra. Ilyen lett a végeredmény:
