A kis bútorok története egy korábbi karácsonykor kezdődött, amikor keresztlányommal játszottam - természetesen babásat. Ilyenkor jobban megnézem a játékait, mi a divat, milyen újdonságok vannak, valamint kicsit műszaki szemmel is megvizsgálom - ötlet, anyag, kivitelezés, használhatóság. Így volt ez a bababútorokkal és kiegészítőkkel is, és azt láttam, hogy szinte mindegyik fröccsöntött műanyag - kivéve a régebbi darabokat. Jött is a gondolat, hogy következő alkalomra mit vegyek neki: valódi anyagokból készült, szépen kidolgozott, modern stílusú babaház bútort.

Google barátommal megkezdtük a keresést és eljutottunk olyan külföldi oldalakig, ahol az elképzeléseknek megfelelő, igényes babaház bútorokat lehet vásárolni. Az ár jóval drágább, de ezeket elsősorban felnőtt gyűjtőknek készítik, nem gyerekeknek. Elengedtem ezt a lehetőséget, viszont a sok kutakodás és ötletgyűjtés végett úgy döntöttem megpróbálok magam elkészíteni egy nappali szettet - ez tűnt a legegyszerűbbnek.

Előzetesen szeretném jelezni, hogy az egyes lépéseket és méreteket nem részleteztem teljesen. Egyrészt 4 különböző bútorszettet készítettem, ezért is látható, hogy a képeken eltérőek a szövetek. Másrészt, van további tervem ezzel a kezdeményezéssel. Amit fontosabbnak tartok, hogy bemutassam mit lehet készíteni nagyrészt otthon is megtalálható, maradék, selejt anyagokból. De érdemes körülnézni ingyenesen elvihető dolgok között, mint például a Maradék Bazár weboldalon vagy a Budapest Minden Ingyen facebook csoportban. Lehet itt találjuk meg, amire szükségünk lehet.

Szerencsére bőven található leírás és videó a témában, amiből lehet építkezni. Sok rajzolgatás és ötletelés után úgy gondoltam az 1:10-hez méretarány lesz a legideálisabb. Vagyis ami eredetileg egy 220 cm széles kanapé az egy 22 cm széles kis kanapé lesz. Sajnos a Barbie és Monster High babák elég aránytalanok, talán az 1:6-hoz állnak a legközelebb, de azt bútornak már nagynak találtam.

A fotelhez és kanapéhoz faléceket használtam, melyeket az alábbi méretekre vágtam:

• Háttámla 1 db 7×2×18 cm
• Kanapé ülés 7×4×18 cm / fotel ülés 7×4×6 cm
• Karfa 2 db 6×2×9 cm

Az ülésrészhez nem volt 4 cm vastag lécem, ezért két 2 cm vastag részt szögeltem össze. Kárpitozáshoz leselejtezett szoknyát, ágyneműhuzatot és maradék textil anyagokat használtam. A normál bútorkárpit túl vastag és ilyen kis méretnél nehéz vele szépen dolgozni. Nekem a közepes vastagságú anyag vált be a legjobban kezelhetőség szempontjából. Megjelenésre az apró mintázatú textil mutatós igazán. Először sima barna, lila és szürke színeket, majd sötét-világos szürkés és fekete alapon fehér apró kockás mintázatút használtam - ez utóbbi látható a végeredményben is. 

A fadarabokat egyesével bevontam textillel. Az alábbi képen a fotel ülőrésze látható, amit a háttámla és a karfa részben majd takar. Két oldalára (4×6 cm) egy-egy nagyobb anyagot vágtam (6×8 cm). Ragasztáshoz az általános stift ragasztó volt a legjobb. A túlérő részeket visszahajtottam és odaragasztottam. Következő lépésként vágtam egy darab kartont (6×22 cm) és bevontam textillel (12×22 cm). Száradás után ezzel körbevontam az ülést és a hátsó részhez odaerősítettem tűzőgéppel - ezt a háttámla majd takarja.

A háttámlával is hasonló módon jártam el, a lenti képen már a bevont fotelek és kanapé ülő- és háttámlarésze látható.

A karfa oldalait szintén ugyanúgy készítettem. Azzal a különbséggel, hogy itt nem tűzőgéppel végezetem az utolsó fázist, hanem ragasztottam végig. Alább látható, ahogy pillanatszorító segítségével rögzítettem a textillel bevont kartont a karfához, amíg megszáradt.

A bekárpitozott elemeket összeerősítettem univerzális ragasztó és pillanatszorító segítségével. Lábnak több mindent kipróbáltam, mint például L-profilú alumínium lécet, fakockát, popszegecset, de legjobban a fém polctartó bizonyult jónak.

Többféle asztalt készítettem. Ami a végső fotókon is látható, ahhoz leszabtam falécből darabokat (2 db 7×1×15 cm és 2 db 7×1×3 cm). Összeillesztettem az elemeket és a végeken két-két lyukat fúrtam “csapoláshoz”, majd ragasztó és fogpiszkáló segítségével összeerősítettem. Száradást követően a kiálló fapálcikákat levágtam és átcsiszoltam az asztalt. Lábaknak szintén polctartó tipli (átmérő 4 mm) használtam, aminek lyukat fúrtam és beleragasztottam. 

A kiegészítők változatos alapanyagokból készültek. Tálnak gombot használtam, a benne lévő díszek egy nyaklánc részei voltak korábban. Az asztali vázák kupakokból, a benne lévő növények mű-, és szárazvirágok részeiből készültek. A párna huzatok varrásához segítséget kértem - nekem túl apró volt. Szőnyegnek egy zöld színű csúszásgátló alátétből kiszabott darab vált be. Látható egy lila puff/tartó is mely hungarocellből és rátekert fonálból áll.

Sokat kísérleteztem, felsorolni is nehéz lenne mindent. Itt azokat a tapasztalatokat szedtem össze, melyek jól működtek. A kitartás és türelem mellett talán az egyik legfontosabb, hogy az alapanyagok, kellékek keresésekor mindent próbáljunk kicsibe látni. A lenti képeknél az elsőt meghagytam kulisszák mögötti jellegűnek. Itt látható legjobban, hogy mekkora lett a nappali szett. Egy konyhapulton készült a fotó, a hátteret a korábban készült fali betonkaspóm biztosítja, a rivaldafényt pedig egy asztali írólámpa. Ilyen lett a végeredmény: